A megfelelés – negyedik rész: Önmagunk elfogadása

Életünk egyik legnehezebb feladata önmagunk elfogadása. Mindig hasonlítgatunk. Összehasonlítjuk magunkat azokkal az emberekkel, akiket valamiben, vagy akár majdnem mindenben többnek, jobbnak tartunk magunknál. Összevetjük magunkat azokkal, akiket sikeresebbnek tartunk magunknál, pl. népszerűbbek, több pozitív visszajelzést kapnak, jobb szülőknek látjuk őket, szeretőbb, támogatóbb párjuk van, viccesebbek, érdekesebbek, ….stb.stb.

Amíg nem fogadjuk el magunkat, amíg nem kezdjük el tisztelni magunkat, addig újra és újra – akár minden pillanatban – találunk olyanokat, akikre tekintve saját magunkat kevésnek, kicsinek, értéktelennek, csúnyának, unalmasnak, stb., stb…… érezzük.

Önmagunk elfogadását sajnos nem lehet egyszerű döntéssel elérni, általában hosszú, intenzív belső munkát igényel.  Mégis egy olyan út, amelyre  mérhetetlenül érdemes rálépni. Mert a munka során elkerülhetetlen, hogy feloldjuk és ezáltal magunk mögött hagyjuk a traumáinkat és elengedjük az önmagunkról és másokról alkotott, önmagunk kiteljesedését korlátozó negatív hiteinket. S, ezektől a nagyon súlyos visszahúzó erőktől megszabadulva, egyre felszabadultabbak leszünk, s lényünk olyan gazdag és végtelenül szerethető részeit ismerjük meg, amelyekről korábban egyáltalán nem is volt még sejtésünk sem.